Bemutatták az euró jövőjét

Az Európai Bizottság szerdai ülése után Dombrovskis alelnök Oettinger és Moskovici biztosok társaságában mutatta be a Bizottság ütemtervét, amely a következő másfél év során végrehajtandó konkrét lépéseket határoz meg az Eurozóna tagországai számára.

A Bizottság elsődleges célja, hogy hogy 2025-ig egységesebbé, hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá váljon az európai gazdasági és monetáris unió. A Bizottság értékelése szerint az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak intézményi gyengeségeit. Jelenleg a gazdasági mutatók és a hangulatindex a 2000 mért legmagasabb szinten van, Európában ma újra fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. Ezt a pozitív környezetet a Bizottság szerint arra kell kihasználni, hogy végrehajtsák a most megfogalmazott stabilitási terveket, amelyek elmélyítik az európai gazdasági és monetáris uniót.

 

Az ütemterv mellett a mai csomagban négy kulcsintézkedés szerepel:

  1. Javaslat az Európai Valutaalap (EMF) létrehozására. A javasolt Valutaalap az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) már bejáratódott szerkezetére épül, és az EU jogrendjébe illeszkedik. Az elmúlt évek során az ESM döntő szerepet játszott az euróövezet stabilitásának megőrzésében azáltal, hogy segített a tagállamoknak fenntartani vagy megújítani az államkötvénypiacokhoz való hozzáférésüket. Az Európai Valutaalap lényegében megőrzi az ESM jelenlegi pénzügyi és intézményi struktúráját, és továbbra is biztosítja a nemzeti parlamentek szerepét a folyamatban. a Valutaalap közös védőhálót kínál az Egységes Szanálási Alap számára, és végső hitelezőként működik majd közre a bajba jutott bankok rendezett szanálása érdekében. A sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal, és közvetlenebb lesz a részvétel a pénzügyi támogatási programok irányításában. Idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
  2. Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek az uniós jog kereteibe való integrálásáról. 2012-ben a 25 aláíró tagállam jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés hatálybalépését követően öt éven belül – azaz 2018. január 1-ig – beépíti a szerződés lényegi rendelkezéseit az uniós jogba, amire az Európai Parlament is felszólított. Ez a javaslat belefoglalja az uniós jogba a szerződés legfontosabb elemeit, hozzájárul a hatékony nemzeti szintű fiskális keretrendszerek kialakításához. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
  3. Az Európai Bizottság közzétett egy közleményt, amely az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökkel foglalkozik, amely vázolja, hogyan alakíthatók ki a ma és a holnap uniós államháztartása keretében egyes olyan költségvetési funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek az euróövezet és az EU egésze számára. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal: a) a reformok végrehajtását segítő eszköz a tagállamok szerkezeti reformjainak előmozdítása érdekében, valamint tagállami kérésre technikai segítségnyújtás; b) célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára; c) védőháló a bankunió számára az Európai Valutaalap/Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani; valamint d) stabilizációs funkció, amely jelentős aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást. A Bizottság 2018 májusában, a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként terjeszti elő a szükséges konkrét kezdeményezéseket. Az Európai Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e javaslatokat. A 2018–2020 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság javasolja a strukturális reformokat támogató program megerősítését; ennek keretében megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, amely így 2020-ig 300 millió eurót tesz majd ki. A javaslatok között szerepel a reformok végrehajtását segítő új eszköz kísérleti projekt keretében történő tesztelése. E célból a Bizottság javasolja az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet célzott módosítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye az eredményességi tartalék egy részének a jóváhagyott reformokra való felhasználását biztosító lehetőség kiterjesztését. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2018-ban fogadják el e két utóbbi javaslatot.
  4. Az Európai Bizottság közzétett egy másik közleményt az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatköréről. A miniszter a Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi EU-Szerződések biztosítják. Ez az új tisztség, amely a meglévő felelősségi köröket a rendelkezésre álló szakértelemmel ötvözi, erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Amennyiben 2019 közepéig sikerül megállapodni a miniszter szerepéről, akkor a következő Bizottság már ezzel a hivatallal együtt állhatna fel. Az eurócsoport ezt követően határozhatna arról, hogy a minisztert két egymást követő hivatali időszakra elnökévé választja, a két tisztség összehangolása érdekében.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat

A mai csomag része a Jean Claude Juncker által előterjesztett, egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására irányuló tágabb ütemtervnek, illetve annak a vezetői ütemtervnek, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke javasolt, előkészítendő Európa vezetőinek a kontinens jövője szempontjából fontos döntések meghozatalára hivatott, 2019. május 9-i nagyszebeni találkozóját.

A csomagot, amely az Európai Parlament elképzeléseiből és a Emmanuel Macron francia elnök szeptemberben a Sorbonne-on elmondott beszédében kifejtett gondolatokból is merít, a 2017. december 15-i kibővített euróövezeti csúcstalálkozó előestéjén teszi közzé a Bizottság. Ezen a találkozón az uniós vezetők először tárgyalnak majd a soron következő intézkedésekről. Ezt követően 2018. június 28–29-én célzott ülést tartanak majd, ahol már konkrét döntések születhetnek.

A most bejelentett csomaggal kapcsolatban újságírói kérdésre, ami az eurózóna kibővítésére vonatkozott, Pierre Moscovici kedvenc filmjéből a Keresztapából idézett. Szerinte a Bizottság egy “visszautasíthatatlan ajánlatot” tesz mostani bejelentésével a nem euróval fizető országok számára. Azzal kapcsolatban, hogy a tervezett pénzügyi eszközök rendelkezésre állnak-e majd a nem euróövezeti országok számára is, Domborvskis alelnök igennel válaszolt, jelezve, hogy nyitott és átlátható struktúrát szeretne a Bizottság létrehozni.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !

 

 



Forrás: http://index.hu/kulfold/eurologus/2017/12/06/bemutattak_az_euro_jovojet/

Index

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn