Életveszélyes megérinteni az egyik legcukibb állatot

Elragadó állat a kilencöves tatu, igaz? Csak az a baj, hogy terjeszti a leprát. Legalábbis az amazóniai őserdőkben élő állománynak több mint a fele fertőzött.

A testi deformitásokat és idegi károsodást okozó lepra baktériumának az egyik ismert állati hordozója a kilencöves tatu. A PLOS Neglected Tropical Diseases című folyóiratban brazil és egyesült államokbeli kutatók arról adnak hírt, hogy a brazil-amazóniai Pará állam nyugati felében élő tatuk 62 százalékát pozitívnak találták a leprabaktériumra nézve.

A lajhárok rokona

A tatuk egy ősi emlőscsoportba, a kizárólag az Újvilágban elterjedt vendégízületesek közé tartoznak a lajhárokkal és a hangyászokkal együtt. Magyar nevük a portugálból származik, akik pedig az amerikai őslakos tupi nyelvből kölcsönözték a szót. Bár Európában tatuval leginkább csak állatkerti körülmények közt találkozhatunk, a kilencöves tatufaj, amely a dél-amerikai kontinensen fejlődött ki, a Panamai-szoros 2.8 millió évvel ezelőtti kialakulása után északra is felvándorolt, így ma az egész amerikai kontinensen – Észak-, Közép- és Dél-Amerikában – egyaránt elterjedt.

Kilencöves tatuForrás: Biosphoto/© Patrick Kientz / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Patrick Kientz

E magányosan kóborló, éjszakai életmódú, testükhöz hasonlóan páncélozott farkukkal együtt mintegy 1 méter testhosszú rovarevők a legváltozatosabb élőhelyekhez alkalmazkodtak: az esőerdőtől a füves pusztákon át a száraz bozótosokig mindenhol remekül boldogulnak.

Leprás tatuk

A lepra kórokozójának, a Mycobacterium leprae-nek a taturól emberre való terjedését az Egyesült Államok déli vidékein már régebben megfigyelték. Azonban ezek az állatok nagy számban élnek Brazil-Amazóniában is, ahol ráadásul a helyi őslakosok egy része a húsuk miatt vadászik rájuk, tehát elég sok alkalom adódik a tatuk és az emberek közötti érintkezésre. Eddig mégsem sikerült bizonyítani, hogy leprabaktérium Brazíliában is a tatukat használja természetes búvóhelynek.

Kilencöves tatuForrás: Photononstop/Photononstop/Lancelot

A Coloradói Állami Egyetemen dolgozó John Spencer és brazil kollégái a Brazília északnyugati részén fekvő, az Amazonas alsó folyását magában foglaló Pará állam tatuállományát vizsgálták, illetve egy itt található kisváros, Belterra lakosságát kérdezték ki a tatukkal való kapcsolatuk gyakoriságáról és szorosságáról. Ezután a megkérdezettek vérmintáiban meghatározták a leprával szembeni ellenanyag szintjét.

Összesen 16, a helyi vadászok által elfogott és megölt tatu lépéből vontak ki DNS-t, és 10 esetben – vagyis a vizsgált állatok 62 százalékában – pozitívnak találták a mintát az M. leprae örökítőanyagára nézve. A Belterrában megkérdezett 146 ember közül 7 páciensnél állapítottak meg leprát, és további 92 ember vérében – tehát a népesség 63 százalékában – találták meg számottevő mennyiségben a leprával szembeni ellenanyagot, ami a baktériummal való érintkezésre utal. Azoknál, akik a leggyakrabban fogyasztottak tatuhúst, magasabb volt az ellenanyag szintje, mint a tatut legritkábban evők vérében.

Leprás beteg KatmandubanForrás: AFP/Gopen Rai

Amazónia a lepra fészke

„Mivel a tatuk nagyon elterjedtek Brazília számos vidéki területén, és az újonnan diagnosztizált leprás megbetegedések magas száma miatt Amazónia régóta hiperendémiásnak számít a leprára nézve, rendkívül valószínűnek tűnik, hogy az M. leprae megjelenése a tatukban a fertőzött emberekkel való kontaktus következtében már jó ideje megtörténhetett" – fogalmaznak a kutatók, arra utalva, hogy a kórokozó először az emberekből kerülhetett a tatukba, majd megfordult az átadás iránya. A tudósok úgy tartják, hogy a tatuk a többi emlőshöz képest alacsony, 33-36°C-os testhőmérsékletük miatt váltak az M. leprae legjelentősebb köztesgazdájává, ugyanis a leprabaktérium az emberi bőr ilyesféle hőmérsékletén érzi magát a legjobban, és magasabb hőmérsékleten nemigen tenyészik.

A leprát fejben sokan a legyőzött, mára kiveszett betegségek sorába helyezik a pestis vagy a himlő mellé, pedig 2015-ben világszerte 175 ezer beteget tartottak számon, és 210 ezer új esetet diagnosztizáltak. A lepra gyakoriságát tekintve a világelső India után, ahol az esetek 59 százalékát regisztrálták, Brazília a második helyen áll az esetek 14 százalékával. Igaz ugyan, hogy a betegség ma már 6-12 hónapig tartó kombinált antibiotikumos kezeléssel hatékonyan gyógyítható, és a kezelés első hónapja után a betegek nem fertőznek tovább, a világ civilizációtól relatíve elszigetelt vidékein nem könnyű a hosszadalmas terápiát kivitelezni.

Szerencsére a leprát nem könnyű elkapni; sokan azok közül, akik a baktériummal érintkezésbe kerülnek, leküzdik a fertőzést, és csak a betegekkel való tartós és szoros kontaktus esetén nő a megbetegedés esélye. Ma ezért antibiotikumok megelőző jellegű szedése mellett még a betegek családtagjainak sem kell tartaniuk a fertőződéstől; ráadásul a tuberkulózis elleni BCG oltás a két kórokozó közeli rokonsága miatt bizonyos fokú keresztvédettséget is biztosít a leprával szemben.

Lázár, a leprás középkori festett üvegablakonForrás: Manuel Cohen/© Manuel Cohen/Manuel Cohen

A történelem során azonban a leprásokat rendszerint elkülönítették, lepratelepekre zárták, és a feltűnő bőrelváltozásokkal járó, hosszú távon súlyos deformitásokat – például az arc eltorzulását, az ujjak vagy az orr elvesztését okozó – betegségben szenvedőket erkölcsileg is megbélyegezték. Az ókori zsidó-keresztény hagyományban például a leprát Isten bűnösökre rótt csapásának tekintették, és a megbélyegzés a későbbi korokra is átöröklődött: Nagy Szent Gergely pápa és Sevillai Izidor érsek a leprásokat eretneknek tekintette, a középkori egyházi és világi irányítók pedig a városokon kívülre száműzték a tisztátalannak, megbízhatatlannak és erkölcsileg romlottnak tartott betegeket.



Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20180701-halalos-betegseget-leprat-terjeszt-a-tatu.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn