?>

Kezdődik az ország egyik legértékesebb terményének betakarítása

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és legjelentősebb exportőre. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére. Az idei betakarítás várhatóan július közepén kezdődik.

A hazai termelésben elterjedtek a szuperédes fajták, 7 százalékban azt vetnek; a magyar csemegekukorica-termékek 95 százalékát külföldön értékesítik. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére - érzékelteti a csemegekukorica gazdasági jelentőségét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye.

IllusztrációForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az idei szezon, a betakarítás – amennyiben optimálisak lesznek az időjárási körülmények addig – július közepén indul, a korai fajtákkal.

Az állományok a szélsőséges tavaszi időjárás ellenére jó állapotban vannak, így várhatóan a minőség is jó lesz.

A július eleji viharok a szabolcs-szatmár-beregi termőterületeken okoztak károkat, ezek felmérése még folyamatban van.

Az elmúlt években átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen termesztettek Magyarországon csemegekukoricát; az évi 500-600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar dolgozza fel.

A feldolgozás mellett évről évre emelkedik a frissen vagy főttként értékesített csemegekukorica mennyisége is. A hazai termőterület első helyen áll Európában. Franciaország a második, de folyamatosan bővül Lengyelország és Ukrajna termelése is.

Magyarország a világ három legnagyobb csemegekukorica-termelője közt van.

Itthon a klimatikus és talajadottságok kitűnőek a csemegekukorica-termeléshez, ami a magas termesztéstechnológiai színvonallal és a feldolgozóipar műszaki, technológiai szintjével együtt garantálja a jó hozamokat és a kiváló minőséget.

Egy speciális csemegekukorica-betakarító gép puttonyát üríti Orosháza határábanForrás: MTI/Rosta Tibor

Mennyi csemegekukoricát eszünk itthon?
A hazai csemegekukorica-fogyasztás eléggé alacsony, mindössze évi 1-1,5 kilogramm feldolgozott csemegekukoricát jelent személyenként, ehhez jön még a frissáruként elfogyasztott mennyiség, de arról nincsenek pontos adatok - jelzi a NAK. A csemegekukorica ízét elsősorban a benne lévő cukortartalom határozza meg, amely zsenge, úgynevezett tejes-érési állapotában a legnagyobb. Ennek megfelelően – a piaci trendeket követve – az elmúlt évtizedben fokozatosan terjedtek a szuperédes fajták és mára már meghatározóak a magyar termesztésben is. A csemegekukorica felhasználható főzve köretnek, vagy köretek kiegészítésére, más zöldségekkel együtt savanyúságnak; de a salátáknak is igen kedvelt kiegészítője. Üzletekben leginkább konzerv és fagyasztott formában kapható, de már hazánkban is egyre kedveltebb az előfőzött vákuumcsomagolt csemege. A csemegekukoricának jelentős a tápértéke, kitűnő ízanyagai mellett sok energiát is szolgáltat. Száz grammonként 3-4 gramm fehérjét, 20 gramm szénhidrátot, 8–12 milligramm C-vitamint, illetve vasat, foszfort, karotint és meszet is tartalmaz.

A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, a hazai termőtájak közül kiemelkedő Hajdú-Bihar megye a maga 14 ezer hektáros termőterületével, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 3-4 ezer hektáros termőterületek vannak. A csemege termőterület több mint 70 százaléka öntözött, ennek is köszönhető a nagy termésmennyiség.

Az itthon előállított csemegekukorica-termékek közel 95 százaléka exportra kerül.

Konzerv csemegekukoricából több mint 200 ezer tonnát exportált tavaly az ágazat, 60 milliárd forint értékben, míg fagyasztott áruból 72 ezer tonnát, 16,6 milliárd forint értékben. Ezzel az egyik legjelentősebb hazai agrár-exportcikkkről van szó. A legnagyobb piacok Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és a környező országok, de a termékek eljutnak a világ szinte minden tájára.



Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20190711-tudja-melyik-termeny-europa-exportor-magyarorszag-csemegekukorica.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn