Országgyűlés előtt a közigazgatási bíráskodásról szóló tervezet

Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek - közölte az igazságügyi miniszter. Trócsányi László az Origónak arról is beszélt, hogy az igazságügyi minisztérium által benyújtott tervezet semmilyen formában nem érinti az Országos Bírói Hivatal és az Országos Bírói Tanács jogkörét.

Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a velencei bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel. A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok "felelőtlenül már most támadják" a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék - mondta a miniszter. 

Trócsányi László: Egyes ellenzéki pártok "felelőtlenül már most támadják" a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernékFotó: Polyák Attila - Origo

Több mint 50 évig működtek a közigazgatási bíróságok

Trócsányi László elmondta, Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként azt jelölte meg, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot.

A tárcavezető felidézte, az önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig folyamatos volt, majd 1989-ig nem volt önálló közigazgatási bíráskodás. Bizonyos lépések már 2011-ben megindultak, amikor is létrejött a rendes bírósági rendszeren belül a közigazgatási és munkaügyi bíróság. Tavaly született az a törvény, amely az elkülönült közigazgatási perrendtartásról rendelkezett. Az alaptörvény idei módosítása rendelkezett a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról - mondta el Trócsányi László, megjegyezve, hogy az Európai Unió legtöbb országában elkülönült közigazgatási bíróság működik.

Erősödik a jogállam

Hangsúlyozta, a benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek. A tárcavezető köszönetet mondott az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, hogy javaslataikkal támogatták a kodifikációs munkát.

Trócsányi László hozzátette, a közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, a bíróságnak helyet adó ingatlan kedden került az állam tulajdonába. Nyolc városban "regionális jellegű" közigazgatási törvényszék működik majd. A munkaügyi perek a jövőben törvényszéki szinten zajlanak majd - tette hozzá.

Trócsányi: Erősödik a jogállamForrás: MTI/Bruzák Noémi

Trócsányi László elmondta, a közigazgatási bíróság külső igazgatását az Igazságügyi Minisztérium végzi majd. Ennek okáról megjegyezte: a mindenkori igazságügyi miniszter lesz a parlament előtt felelős azért, hogy független, hatékony és magas színvonalú közigazgatási bíráskodás működjön.

Trócsányi László hangsúlyozta, a rendszer a szereplők - az önigazgatási szervek, az országos közigazgatási bírói tanács, a bírósági elnökök, valamint a miniszter - egyensúlyára épül. Kijelentette: aki ma közigazgatási bíróként dolgozik, az saját kérelmére alanyi jogon közigazgatási bíró marad a jövőben is. Senki nem veszíti el az állását, minden eddigi közigazgatási bíró munkájára számítanak - jelentette ki.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a parlament előtt van a jogszabály hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat is.

Az OBH és OBT átalakítása nincs napirenden

Arra az újságírói kérdésre, hogy sajtóhírek szerint Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke a legesélyesebb a közigazgatási felsőbíróság vezetői posztjára, Trócsányi László azt mondta: a törvénytervezet szerint az államfő tesz majd javaslatot a bíróság vezetőjére, és - mint mondta - számos kiváló közigazgatási bíró dolgozik, akik jelöltek lehetnek, Patyi András egy közülük.

Trócsányi László az Origo kérdésére elmondta, a tervezet nem érinti az OBH és az OBT jogkörét és viszonyát. Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg csak a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénnyel foglalkozik. Jövőre a sarkalatos törvények megvizsgálása után a két érintett bevonása mellett kerülhet szóba, hogy milyen esetleges változásokra lenne szükség a hatékonyabb munka érdekében - tette hozzá.

Nem változik az egységes bírói jogállás

Kiss György akadémikus, a javaslat előkészítésében résztvevő szakmai bizottság elnöke elmondta: külön speciális közigazgatási bírói jogállás nem létezik, és ez azt jelenti, hogy a javaslat nem kívánja az egységes bírói jogállás megtörni és az egységes bírói identitás szellemiségét megváltoztatni. Közölte, a közigazgatási bíróként dolgozók kérelem alapján alanyi jogon részesévé válnak a kialakítandó közigazgatási bírósági szervezetrendszernek.

Hajnal Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete elnöke arról beszélt, hogy az előbbi szabály nem csak a bírákra, hanem a bírósági titkárokra és fogalmazókra is vonatkozik, nekik is van lehetőségük átkerülni az új szervezetbe. A bírósági vezetői tisztségeket a javaslat szerint csak határozatlan időre kinevezett bírók tölthetik majd be. Ez azt jelenti a jelenlegi szabályozás alapján, hogy olyan, aki minimum három éve már bíróként dolgozik - mondta Hajnal Péter rámutatva: az új szervezetben sem kezdő bíró, sem kívülről jövő új jelentkezők nem lehetnek bírósági vezetők.



Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20181106-trocsanyi-laszlo-kozigazgatasi-biraskodas.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn