Ukrajna a NATO felé tart

Az ország "tömbön kívüli" státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött kedden az ukrán parlament.

Az erről szóló törvényjavaslatot 303 képviselő támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene. A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Petro Porosenko államfő aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást. A törvényt Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy "az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és "a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.

A tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-ben, a februárban a kijevi tüntetések hatására elmenekült, majd a parlament által elmozdított Viktor Janukovics exelnök által kihirdetett törvényben vállalta. Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fent semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól. Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó képviselője kedden úgy reagált a kijevi parlament lépésre, hogy az "barátságtalan lépés Oroszországgal szemben, különösen a mostani helyzetben", amelyhez - mint mondta - negatívan fogunk viszonyulni".

Kelin úgy fogalmazott, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és "elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni" Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatot. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény elfogadása Ukrajna "európai és euroatlanti integrációjához fog vezetni".

A NATO szóvivője Brüsszelben így reagált: a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a NATO tagjává válhat, ha úgy akarja, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket és betartja a szövetség alapelveit. Petro Porosenko hivatala a törvény kapcsán közölte: Ukrajnának azért kell a nyugati tömb részévé válnia, mert hosszú ideig "egy szürke ütközőzóna volt", és az ország függetlenségének és határainak tiszteletben tartását ígérő nemzetközi kötelezettségvállalások nem bizonyultak elégséges biztonsági garanciáknak.

Ez utóbbival Porosenko elsősorban az 1994-es budapesti memorandumra utalt, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia felelősséget vállalt Ukrajna szuverenitásának védelméért, cserébe azért, hogy Kijev feladta a szovjet időkben az ország területén állomásoztatott atomfegyvereket.

MTI

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn