Most vasárnap csendesen fejre állhat a bankvilág Svájc miatt

Június 10-én korábban tabutémának számító ügyben tartanak népszavazást Svájcban. A világ talán legfejlettebb pénzügyi rendszerével rendelkező országban arról döntenek, bevezessék-e a „szuverén pénz"-t a pénzügyi szektorban. Ezen az elsőre elvont közgazdasági fogalmon azonban a teljes ország bankrendszerének struktúrája és működési sajátosságai múlnak, ami – Svájc globális fontossága révén – az egész világ pénzügyi szektorára kihathat.

Az biztosra vehető, hogy most vasárnap a pénzügyi világ figyelme, tíz évvel a 2008-as nagy gazdasági megroppanás után, Svájcra fog irányulni – emlékeztet a népszavazás jelentőségére a CNBC.

Mit akarnak és miért?

A referendum a 2011-ben indult Vollgeld Initiative nevű mozgalomhoz köthető. A kezdeményezés pártolói úgy gondolják, nincs rendben az, hogy Svájcban a kereskedelmi bankok maguk is „teremthetnek" pénzt. Vagyis hitelkihelyezések révén, úgy dobnak bele a gazdaságba lényegében csak elektronikusan létező helyi valutát, azaz pénzt, hogy az ténylegesen nem létezik. Ez a pénz azonban további, nem létező pénzek megteremtésére, újabb hitelek fedezetéül is szolgálhat, úgy, hogy mögötte a jegybank nem töltheti be közvetlenül a pénzmennyiséggel kapcsolatos szabályozó szerepét.

Fontos népszavazást tartanak Svájcban vasárnapForrás: MTI/EPA/Steffen Schmidt

A Vollgeld-mozgalom szerint mindez megsokszorozza a gazdaságban rejlő kockázati tényezőket, és könnyen újabb válságok kialakulásához vezethet az, ha a bankok és bankárok, meggondolatlanul és egyre átláthatatlanabb módon végzik a gazdasági szereplők vagy épp a lakosság szükségleteinek finanszírozását.

Ilyenkor a támogatók a 2008-as tapasztalatokkal érvelnek: lám, elég csak megnézni, mi lett a következménye akkor a soha véget nem érő hitelezési láncolatoknak, amelyek elemei dominóként dőltek egymásra, ha az alapjukat képező befektetések, tranzakciók magukba roskadtak - mondják.

A mozgalomnál úgy gondolják, sokkal stabilabbá és biztonságosabbá tehető a pénzügyi szektor működése és a banki finanszírozás, valamint ellenállóbbá a svájci nemzetgazdaság, ha ezeket a „fantompénzeket" kiveszik a rendszerből.

Ebben a modellben az ügyfelek pénzét csak betétként kezelnék a bankok, pénzszükségletüket a részvényesek, illetve a jegybanki hitelek révén elégítenék ki. 

A gazdasági stabilitással és az újabb válságok megelőzésével érvelnek a szuverén pénzt kívánókForrás: Origo

Mit mondanak az ellenzők?

A gond ezzel az, hogy a svájci bankrendszer – és valójában nemcsak a svájci, hanem például a magyarországi is – nem pont így működik. Azaz „a pénz nem szuverén", hanem – ideális esetben – szigorúan szabályozott, mégis, a gazdaság rugalmasságát biztosító feltételek szerint, a kereskedelmi bankok is „létrehozhatják" azt.

Természetesen elképzelhető a pénzügyi rendszer gyökeres átalakítása, ám nem egyértelmű az, hogy ez valóban valóra váltaná a hozzá fűzött reményeket.

Könnyen lehet, csak belassítaná a jól működő gazdaságot, és ami ennél is fontosabb – érvelnek az ellenzők –, hogy olyan dolgot váltanának le azzal, ami már eddig is bizonyított, és hozzájárult Svájc megkerülhetetlen fontosságához a globális pénzügyek világában.

Svájcban a legnagyobb ellenzői a kezdeményezésnek – nem meglepő módon – elsősorban a nagybankok. Az UBS, a Credit Suisse bankoknak vagonszámra kellene elégetni a pénzt csak ahhoz, hogy működésüket az új szabályozási környezethez igazítsák.

A pénzintézetek szerint a hitelkihelyezés megnehezítése erőteljes fékező hatással bírna a gazdaságra.

A pénzintézetek vezetői vélhetően a referendum kiírása óta gyomorgörccsel kelnek és fekszenek. Az UBS ügyvezető igazgatójának, Sergio Ermottinak a szavai mindennél árulkodóbbak:
Nem hinném, hogy a svájciak öngyilkos hajlamúak lennének és megszavazzák ezt" – mondta riportereknek.

További nyomós érv a bankok oldalán, hogy a svájci gazdaságban keringő pénz mintegy 85 százaléka a kereskedelmi bankok létrehozta virtuális pénz. Valószínűleg nem túloznak a pénzintézetek vezetői akkor, amikor azt mondják, ha ők maguk még bele is lapátolják a pénzt egy új pénzügyi felállás működőképessé tételébe, most jól teljesítő szektorok sokaságát rázhatja meg az átalakítás. Az pedig biztosan többe fog kerülni, mint néhány nagybank egyszeri komolyabb kiadása.

Mire lehet számítani?

A legnagyobb svájci bankok papírjai amúgy is több hónapnyi mélyrepülésben vannak, amire az olasz kormányalakítás körüli bizonytalanság csak ráerősített. Ha a svájciak a szuverén pénz mellett döntenek, az újabb nagy pofont jelent a pénzintézeteknek.

A helyzetet értékelő elemzők egy része ugyanakkor bizakodó. Az S&P szerint, az „igen"-ek többsége ugyan befolyásolhatja a bankok hitelezési képességét, de nem fog irányukba általános bizalomvesztést eredményezni.

Nagy érvágást jelentene az "igen"-ek győzelme a svájci nagybankoknakForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az Indosuez Wealth Management egyik elemző közgazdásza ugyanakkor úgy véli, az egész szuverén pénz kérdéskör túlságosan komplex ahhoz, hogy minden következményét előre lehessen látni az elfogadásának, akár az ország, akár a globális gazdaság viszonylatában. Abban ugyanakkor biztos, hogy mind Svájc gazdasága, mind a svájci frank nagyon megsínylené elfogadását.

Ez utóbbira ugyanakkor egyelőre kisebb az esély. Svájc az egyik olyan demokratikus ország a világon, ahol az emberek viszonylag közvetlenül szólhatnak bele az őket érintő ügyek kimenetelébe, nem csak képviselőik útján. Így lehetséges az, hogy mostanra népszavazás lett a kezdeményezésből. Amin az előzetes közvélemény-kutatások eredményei nagyjából 30-40 százalékra teszik az igen-voksok arányát.



Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20180606-most-vasarnap-csensen-fejte-allhat-bankvilag-svajc-miatt.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn