?>

Hiába stagnál a német gazdaság, a magyar 4,9 százalékkal nőtt

A magyar gazdaság a második negyedévben ismét dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága stagnált.

Figyelembe véve a vártnál kedvezőbb adatokat, a Századvég Gazdaságkutató felfelé módosította a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését, és így 2019-re 4,8, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár. A német gazdaság gyengélkedése természetesen kockázatot jelent: a magyar gazdaság eddig állta a sarat, a második negyedévben az unió tagországai közül a leggyorsabb bővülést elérve, azonban egy hosszan tartó lassulás éreztetheti hatásait a magyar adatokon is.

A gazdasági növekedés egyik motorja a lakossági fogyasztás bővülése volt, mely a második negyedévben 4,5 százalék volt. A fogyasztás bővülése tovább folytatódhat: idén 4,7, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki.  A növekedéshez elsősorban a bérek emelkedése járul hozzá, mely idén és jövőre is átlagosan közel 7 százalékot érhet el reálértékben. Ehhez a minimálbér és a garantált bérminimum 8–8 százalékos emelése mellett a munkaerőhiány járul hozzá, de a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése is segíti azt - írta legfrissebb elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.  

Kiemelkedő a magyar GDP növekedési üteme

Alacsony maradhat a munkanélküliségi ráta

Eközben a munkanélküliségi ráta továbbra is rekordalacsony szinten, idén 3,4, jövőre pedig 3,2 százalékon maradhat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az aktivitás növeléséhez még találhatóak a munkaerőpiacon kiaknázható tartalékok, emellett azonban lényeges a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre történő átállás is. Figyelembe véve a GDP növekedését, a termelői árak emelkedését, a béremelkedés nem haladja meg a vállalatok termelékenységnövekedését, így negatív hatást sem gyakorol a foglalkoztatás alakulására. 

Szintén jelentősen hozzájárul a növekedéshez a beruházások volumenbővülése, mely a második negyedéves 16,4 százalék után idén 15,8, jövőre pedig 6,5 százalékot tehet ki. A növekedést elősegíthetik az uniós forrásból megvalósuló beruházások mellett az állami és a vállalati beruházások magas szintje. Ezt támogatja emellett az alacsony kamatkörnyezet is, amely a hitelállomány bővülését eredményezi.

Forrás: Origo

Csökkenő export

Tekintettel a nagyobb uniós tagországok gazdaságának stagnálására, az export a második negyedévben mindössze 2,7 százalékkal bővült, miközben az import a belső kereslet dinamikus emelkedése miatt 4,3 százalékkal emelkedett. Az év egészére rendre 5,8, illetve 6,3 százalékos növekedést vár a Századvég, míg jövőre a két mutató emelkedése kiegyenlítettebb, 5, illetve 4,9 százalék lehet.

A kivitel növekedését elsősorban a beruházások magas szintje segíti elő, miközben a behozatalbővülést a belső kereslet húzza. Ez tehát azt jelenti, hogy idén a külkereskedelmi egyenleg alakulása nem tud hozzájárulni a növekedéshez, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege is 0 körüli értékre csökken.

Még hosszú ideig nem változik az alapkamat

Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki célsávon belül, de a cél fölött alakult. A mutató értéke májusig 3,9 százalékra növekedett, majd elsősorban az olajárak csökkenése miatt augusztusra 3,1 százalékig mérséklődött. A mutató így idén éves átlagban 3,4, jövőre pedig 3,3 százalék lehet.  Az infláció kapcsán két kockázati tényezőt érdemes kiemelni: egyrészt az olajár változékonysága befolyásolja jelentősen a pénzromlás alakulását. Másrészt, ha a forint gyengülése tartós marad, az az árakba is beépülhet.

A Magyar Nemzeti Bank 2020 végéig várhatóan nem változtat az alapkamaton. A monetáris tanács augusztusi közleménye a jelenlegi kondíciók tartós fennmaradására utalt azzal, hogy az infláció kapcsán lefelé mutató kockázatokat hangsúlyozott, illetve azt jelezte, hogy a monetáris kondíciók szigorítása helyett a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését a szigorúbb fiskális politikától és a szuperállampapírtól várja. Így tehát egyelőre nem várható, hogy a jegybank a forint tartós gyengülésére reagálna. Érdemi szigorítást vélhetően csak az infláció vagy az adószűrt maginfláció 4 százalékra növekedése eredményezhet.

A Fed és az EKB kamatcsökkentése szintén segíthetik az MNB szigorításának kitolódását. A növekedéssel kapcsolatos legfontosabb kockázati tényezők közül már említettük a német gazdaság teljesítményének alakulását. A külső keresletet befolyásoló tényezők közül ezenkívül még a Brexitet a legfontosabb kiemelni.  A tartósan erőteljes növekedéshez szükség van a versenyképesség javítására – ennek elmaradása szintén kockázatot jelent. Szintén ide sorolható a forint árfolyamának gyengülése: ez ugyan segíti a nagyvállalatokat, de amellett, hogy a háztartásokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, gyengíti a kkv-kat is, így hosszabb távon kockázatot jelent.



Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20190923-szazadveg-javitotta-novekedesi-elorejelzeset.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn