Horvátország elköltözik saját magától

Horvátország elköltözik saját magától

Az utóbbi öt évben negyedmillió ember hagyta el a négymilliós Horvátországot, Nagy-Britannia és Szlovénia pedig a nyáron nyitja tágra kapuit a horvát munkavállalók előtt. A népességfogyás következményei már érezhetők, pedig a Boszniából érkezők egyelőre javítanak a helyzeten.

Még több oka lesz aggódni a népességfogyást már most is nemzetbiztonságot fenyegető veszélynek tartó zágrábi kormánynak: júliustól Szlovéniában és Nagy-Britanniában is korlátozás nélkül vállalhatnak munkát a 2013-ban uniós taggá vált ország polgárai. A munkaerőhiánnyal küszködő Szlovéniában már várnak a horvátokra, az előrejelzések szerint a határ menti övezetekben – például az Isztriai-félszigeten – ezrek tervezik azt, hogy átköltöznek a magasabb béreket kínáló szomszédba, de legalábbis naponta átjárnak majd dolgozni.

A turisták egyik kedvenc célpontjának számító Isztriai-félszigeten – csakúgy, mint a többi adriai üdülővárosban – már most is érződik a munkaerőhiány. Az idegenforgalomban dolgozók azt állítják, hogy miközben egyre több a vendég, nem tudják bővíteni a szolgáltatásaikat, mert nem találnak elég alkalmazottat.

Annak ellenére súlyosbodik a helyzet, hogy Horvátország belső területeiről, valamint a szomszédos Bosznia-Hercegovina horvátok lakta térségeiből érkeznek a vendégmunkások. Aminek persze az a következménye, hogy ott nem marad elég ember. Északkelet-Horvátországban – ahonnan arányaiban a legtöbben költöztek el – a fákon marad a gyümölcs egy része, mert nincs, aki szüreteljen. Boszniában pedig attól tartanak, hogy néhány év alatt megvalósul az, amit a negyedszázaddal ezelőtti délszláv háború éveiben nem sikerült elérni. A horvátok száma ugyanis három év alatt 544 ezerről 420 ezerre zuhant, s a távozók között kiugróan magas a fiatalok aránya. Horvátország, miközben tízezerszámra importálja a boszniaiakat, már tárgyal Kijevvel is az ukrán vendégmunkások alkalmazásának lehetőségéről, s a munkavállalási szabályok egyszerűsítéséről.

Az idegenforgalom és a mezőgazdaság mellett az építőipar is súlyos munkaerőhiánnyal küszködik, a cégek azonnal fel tudnának venni 7-8 ezer embert. Vadásznak is a tönkremenő vetélytársaknál felszabaduló munkáskezekre, ám sokszor hiába erőlködnek. Amikor például tavaly csődöt jelentett a Viadukt nevű cég, az ott dolgozó 1500 emberből csak pár százat sikerült átcsábítani, nagyon sokan ugyanis azonnal külföldre indultak munkát keresni. Leginkább Németországba, Ausztriába és Olaszországba tartanak, a statisztikák szerint évek óta ezek a legnépszerűbb kivándorlási célpontok Horvátországban.

Egy Zágráb melletti üzemben. Fogyatkozó munkáskezek
© AFP / Denis Lovrovic
Húszmillió, dalolva ment

Az IMF szerint az utóbbi 25 évben a lakosság 5-6 százaléka, mintegy húszmillió ember hagyta ott a közép- és kelet-európai országokat, és Poul Thomsen, a Valutaalap európai osztályának vezetője szerint részben a migráció az oka annak, hogy lelassult az Európa két fele közötti gazdasági különbségek csökkenése. A fiatalok távozása miatt hosszabb távon sem fényesek a térség növekedési kilátásai.

Az utóbbi években – miután mérséklődött a balti köztársaságokat, leginkább Lettországot és Litvániát sújtó kivándorlási hullám – a balkáni térséget hagyják ott a legtöbben. A hétmillió lakosú Szerbiából az OECD adatai szerint a 15 évesnél idősebb generációkból hatszázezren költöztek el. A szerbiai számokat megdobja, hogy a vajdasági magyarok közül is sokan távoznak, felveszik a magyar állampolgárságot, amellyel megnyílik az út az EU többi államába költözés előtt.

Boszniában is hasonló mérvű az elvándorlás, az ottani horvátok Horvátországba, a szerbek pedig Szerbiába költöznek tömegesen az évek óta mély gazdasági és társadalmi válságban lévő országból. „Egyre többen vannak, akik ingyen adják át használatra a házukat, hogy aki beköltözik, az legalább vigyázzon az épületre. Az is egyre jellemzőbb, hogy már az ötven év fölöttiek is mennek, mert tudják, Németországban ötévnyi munkaviszony után is fizetnek már nyugdíjat” – mondta Ibrahim Balic szarajevói szociológus.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint világszerte egyre magasabb a migránsok száma, ám a világ népességéhez mért arányuk viszonylag lassan emelkedik. 1990-ben 153 millió, 2015-ben pedig 244 millió bevándorlót tartottak nyilván, ami az adott év világnépességéhez mérve 2,9, illetve 3,3 százalék volt. A fő célpontnak Európa és Ázsia számít – 75-75 millió bevándorlóval – míg a harmadik helyen Észak-Amerika áll 55 millióval. Afrikában húszmillió bevándorlót tartanak nyilván.

Miközben a vállalatok panaszkodnak, a statisztikai hivatal szerint 6800 állástalan építőmunkás ténfereg az országban. A cégek azonban nem hisznek ebben. „Nem lehetnek pontosak az adatok. Miért vennénk fel többe kerülő, bonyolultabban alkalmazható külföldieket, ha ennyi lenne a hazai munkanélküli?” – tette fel a kérdést Mirko Habijanec, az építőipari társaságok érdekvédelmi szervezetének elnöke. Hozzátette: bár azt kérték a statisztikai hivataltól, hogy mutassa meg, kik az állástalanok, hogy munkát ajánlhassanak nekik, még nem kapták meg a listát. „Olyan érzésem van, hogy ezek az emberek nem akarnak dolgozni, vagy már elhelyezkedtek a szürkegazdaságban” – magyarázta Habijanec.

A szürkegazdaság és a korrupció él és virul Horvátországban is, és a magasabb bérek, illetve a külföldi tapasztalatszerzés mellett részben ez az egyik fő oka a tömeges elvándorlásnak.

„A kivándorlás és a fejlődésre képtelenség oka a hosszú ideje tartó politikai felelőtlenség, a szabályok be nem tartása, a közpénzek átláthatatlan és esztelen elszórása, valamint a pártokhoz köthető bólogatójánosok előnyben részesítése” – áll a független politikusokat tömörítő, önálló parlamenti frakcióval rendelkező mozgalom, a Most (Híd) programjában.

"A Németországba távozottak 79 százaléka elégedett az életével, 73 százalékuk pedig a fizetésével is” – ismerteti a zágrábi Horvát Katolikus Egyetem felmérését a történelem tanszék vezetője, Tado Juric. Szerinte a külföldre költözött honfitársai tudat alatt is meg akarják magyarázni maguknak, hogy jól érzik magukat. „Elterjed a társadalomban az a nézet, hogy a fiatalok már nem bíznak Horvátországban, nem hisznek abban, hogy valaha megjavulhat a helyzet. Németországban viszont, ahol sokan rosszabbul élnek, mint itthon éltek, bíznak a dolgok jobbra fordulásában” – magyarázta Juric.

Ebben a helyzetben nem sokat érnek a fiatalok Horvátországban tartását célzó jelenlegi intézkedések, például a lakásvásárlásra adott kedvezményes hitel. A közvélemény-kutatások szerint a horvát fiatalok negyede végleg el akarja hagyni a hazáját, további 46 százalékuk pedig azt tervezi, hogy néhány évre külföldre költözik. A gondokat súlyosbítja, hogy a távozók kétötöde egyetemet végzett, ami azt jelenti, hogy közöttük több mint tíz százalékponttal magasabb a felsőfokon képzettek aránya, mint a teljes lakosságon belül.

Ezt belátja Kolinda Grabar-Kitarovic államfő is, aki a múlt héten közölte, hogy az elvándorlás miatt már lényegében rendkívüli állapot van az országban. Míg a budapesti kormány igyekszik nem tudomást venni a magyarok ugyancsak tömeges kivándorlásáról, Zágráb szerint sürgős intézkedéseket kell hozni. „Az elvándorlás és a kihalás veszélyeztet minket, vagyis Horvátország elköltözik saját magától. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a fiatalok nélkül esélyünk sincs a tartós gazdasági fejlődésre” – mondta az államfő, s megígérte, hogy találnak újabb összegeket a költségvetésben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok lelassítására, majd megállítására.



Forrás: http://hvg.hu/hvgfriss/2018.17/201817__balkan__dramai_nepessegfogyas__korrupcio_es_tehetetlenseg__megfogyva_esmegtorve#rss

hvg.hu

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

INFORMÁCIÓ MEGNYITÁSA