Értékes, érintetlen szarkofágot találtak Szerbiában

Érintetlen, értékes leletekkel teli kőszarkofágot találtak régészek Szerbiában, a római kori Viminacium település maradványai között.

Alig akad rá példa, hogy sértetlen római kori szarkofágot találjanak

A szerb sajtó beszámolói szerint ez a második alkalom, hogy olyan szarkofágot fedeztek fel, amelyet korábban még nem nyitottak fel és nem raboltak ki. A díszítés és felirat nélküli szarkofágban egy középkorú férfi és egy fiatal nő maradványai voltak.

Érintetlen római kori szarkofágot találtak szerb régészek az ókori Viminacium területén,a Belgrádhoz közeli Kostolac mellettForrás: REUTERS/Marko Djurica

A csontok mellett arany- és ezüstékszerekre, dísztárgyakra, három üvegedényre, 3. századi bronz pénzérmékre, és parfümös, illetve balzsamtartó üvegcsékre leltek a kutatók.

A nő aranyfülbevalót és nyakláncot viselt, mellette ezüsttükör és drága hajdíszek feküdtek,

az ujján arany jegygyűrű volt, a férfi pedig ezüstövet hordott.

Nem tudni, hogy jegyesek, vagy apa és lánya feküdtek a kőkoporsóban

A leletekből az archeológusok arra következtettek, hogy a férfi és a nő a Római Birodalom felső osztályába tartozhatott. A régészek most azt vizsgálják, hogy egy jegyespárt temettek-e el együtt, vagy pedig apa és lánya feküdt a koporsóban.

A szarkofágból előkerült néhány női aranyékszer, és egy bronz ruhatű, egy fibulaForrás: REUTERS/Marko Djurica

Miomir Korac, a szerb Régészeti Intézet igazgatója rámutatott: érdekességnek számít, hogy a férfi mellett semmilyen személyes tárgyat nem találtak, míg a nőt egyértelműen a saját ékszereivel együtt temették el.

1883 óta folynak ásatások az egykori római municipium területén, de az egykori ókori város legnagyobb részt még feltáratlanForrás: REUTERS

A lelőhelyen eddig több tízezer leletre bukkantak,

közöttük aranyozott, varázsláshoz használatos cserepekre, márványból és jádekőből készült szobrokra, freskókra és edényekre, valamint mintegy 14 ezer sírra.

A rómaiak alatt virágzott, a hunok elpusztították

Viminacium, amely a Belgrádtól mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Kostolachoz tartozik, a Római Birodalom egyik katonai táborhelye, az egykori Felső-Moesia központja volt.

A Római Birodalom rendkívül fejlett városépítészete kiterjedt a tartományokra is (a kép illusztráció)Forrás: Pinterest

A rajta áthaladó út kötötte össze a birodalom nyugati részét Konstantinápollyal. Az első emlékek a városról az 1. századból származnak, amikor már virágzó településnek számított.

A hunok felperzselték és elpusztították Viminaciumot, az 5. század elejénForrás: Origo

A történészek szerint az 5. században a hunok elpusztították,

később azonban Justinianus császár - stratégiai jelentősége miatt - újjáépítette, ám Viminacium lassan elpusztult.

Jusztiniánusz bizánci (kelet-római) császár egy 6. századi elefántcsont dyptichononForrás: Creative Commons Attribution/Marie-Lan Nguyen

Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek csupán 4 százalékát tárták fel. A kutatás 1882 óta folyik a területen.

(Forrás: MTI)



Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20180531-a-csontok-mellett-arany-es-ezustekszerekre-bukkantak-a-regeszek.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn