800 ezer áldozata volt a vérszivattyúnak az első világháborúban

A történelem addigi  legvéresebb csatáját vívták 300-an estek el Verdunnél /Fotó: Northfoto

A történelem addigi legvéresebb csatáját vívták 300-an estek el Verdunnél /Fotó: Northfoto
 

Verdun — Az első világháború csatái hatalmas emberáldozatot követeltek.

Sorozatunkban a legpusztítóbb, maratoni hosszúságú ütközetével, a verduni „vérszivattyúval” foglalkozunk, amely 1916. február közepétől tíz hónapon át tartott. A hadi eseményekről a hónap elején megjelent Bookazine Bestseller kiadványunk, a fotókkal és ábrákkal gazdagon illusztrált Az első világháború története közöl eddig nem ismert részleteket.

Nem véletlen, hogy a franciaországi Verdunnél vívta öldöklő csatáját a két szemben álló katonai szövetség. A település köré erődöket építettek, a Párizsba vezető utat zárta el.


A Franciaország észak- nyugati részén található Verdun városát rommá lőtték a csatában /Fotó: Northfoto
 

Patthelyzet alakult ki a nyugati fronton, a hadosztályok beásták magukat. A németek yperni, a britek Neuve Chapelle-i, a franciák champagne-i – támadása meghiúsult, és a veszteségek óriásiak voltak. A központi hatalmak vezérkari főnöke, Erich von Falkenhayn úgy látta, a franciák úgy győzhetők le, ha az erődnél támadják őket, ahol nem tudnak visszavonulni, s felmorzsolódnak.

„Arra kell kényszerítsük a francia vezérkart, hogy minden emberét bevesse. Ha ezt megteszik, elvéreznek. A támadásnak a stratégiai jelentősége mellett jó hatása lesz a nemzeti büszkeségre is” – vázolta stratégiai tervét a német császárnak írt levelében a vezérkari főnök.


A francia Henri Philippe Pétain marsall (barla) legyőzte a németek vezérkari főnökét, Erich von Falkenhaynt, utóbbit Paul von Hindenburg váltotta a harc közben /Fotók: Northfoto
 

Ám a francia hírszerzés időben tudomást szerzett az ellenség készülődéséről, és Verdun alá vitte legütőképesebb hadosztályait. A németek folyamatos tüzérségi támadás mellett itt vetették be először az egyik legkegyetlenebb fegyvert, a lángszórót. Bár 1916 júniusában csak egy hajszálon múlt a német hadisiker, végül kudarccal zárult. A franciákat vezető Pétain marsall folyamatosan váltotta a harcoló századokat, míg az ellenfél legyengült, így Von Falkenhayn terve fordítva sült el. Az őt váltó Paul von Hindenburg tábornagy sem tudott csodát tenni. Az utolsó francia roham december 18-ra ugyanoda szorította vissza a németeket, ahonnan év elején elindultak.


Az egyedi kiadvány feldolgozza a nagy háborút
 

Legalább 160 ezer francia és 140 ezer német katona esett el, a sebesültek és eltűntek száma félmillió. Így lett vérszivattyú a hadművelet neve.

Még ma is veszélyes

A Verdun környéki Vörös Zónába még ma is tilos belépni, mert a terület életveszélyes. A 42 ezer hektáros területen a szakértők szerint nem is a robbanótöltetek, hanem a gázbombák az igazán veszélyesek. Hozzáértők szerint 300 évig is eltarthat, mire minden besült robbanófejet, gázbombát és gránátot megtalálnak és hatástalanítanak.

 


Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/vilag-titkai/verdun-elso-vilaghaboru-800-ezer-aldozat-verszivattyu/pnht9ym

Blikk

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn