Új hidegháború felé lavírozik Kína és az Egyesült Államok

Mára Kína és az Egyesült Államok között nemcsak kereskedelmi háború látható, hanem ennél jóval erőteljesebb rivalizálás is körvonalazódhat, a hagyományos kereskedelempolitikai eszközöket mára egyre inkább geopolitikai eszközökként használják – minderről Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere beszélt az Antall József Tudásközpont biztonságpolitikai konferenciáján.

Egy NATO katonai tábornok szerint a jelenlegi globális rendszerben az állami és nem állami szereplők revizionista célokkal rendelkeznek, és ezt meglehetősen agresszíven hajtják végre. A felszólalók egységesek voltak abban, hogy a transzatlanti szövetségen belül tisztázni kellene az értékbeli kérdések, mert ezek nélkül nem tud hatékonyan fellépni a kihívásokkal szemben.

Mára kulcsfontosságú tényezője a kultúra azoknak a geopolitikai játszmáknak, amiket napjainkban látunk – mondta Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere az Antall József Tudásközpont a geopolitika és a transzatlanti szövetség jövője című budapesti konferencián. A politikus szerint mára egy többpólusú világ alakult ki, a világ geopolitikai szerkezete pedig nem hierarchikus, hanem egy átfogó hálózatot alkot. Van egyfajta rangsor, de az folyamatosan változik, sőt maga a rangsorolás is folyamatosan változik. Martonyi szerint jó példa erre, hogy a népesség, a katonai erő, a GDP és más egyéb mutatók használata esetén az országok rangsora folyamatosan változik, és ez versenyt generál. 

A többpólusú világ a katonai erőviszonyokra is hatással vanForrás: AFP/NurPhoto/Seung-Il Ryu

Előretörő csendes óceáni térség

Szólt arról is, hogy mára a kereskedelem is a geopolitikai játszmák egyik fő tényezője lett. A nyugati világ veszít a súlyából, egyfajta keletesedés zajlik – tette hozzá. Az atlanti világ visszahúzódik, míg a csendes-óceáni térség előretör. Amennyiben a transzatlanti világ veszít a méretéből, akkor növeli a sűrűségét, tehát erősödik a kohézió, azonban ma nem ez történik – hívta fel a figyelmet Martonyi. Úgy látja ennek oka, hogy több kérdésben nincsen egyértelmű válasz az Észak-atlanti Szövetségen belül, ilyen például a közös teherviselés kérdése.

Nagy kérdés, hogy ebben a rendszerben, hogyan helyezkedik el Európa. Szükség van-e közös hadseregre Európában, valamint mit értünk ezen? – tette fel a kérdést. Előbb vagy utóbb sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a védelempolitikában az EU-ban, mint napjainkban – mondta Martonyi János. Úgy látja, mára a Kína és Egyesült Államok között nemcsak kereskedelmi háború látható, hanem ennél jóval erőteljesebb rivalizálás is lehet. A hagyományos kereskedelempolitikai eszközöket mára egyre inkább geopolitikai eszközökként használják – tette hozzá.

Hszi Csin-ping és Donald Trump a G20-as csúcsonForrás: AFP//Saul Loeb

Valóban azonos még a Bibliánk?

Martonyi szerint a mostani események egyik olvasata, hogy az USA kereskedelempolitikai lépésekkel lassítja Kínát. A másik pedig, hogy az Egyesült Államoknak nagyon súlyos kereskedelmi deficitje van Kínával és más nagyhatalmakkal szemben, amit megpróbál kiegyensúlyozni. Azt sem lehet kizárni szerinte, hogy később az EU-val szemben is hasonló lépésekkel él Washington, ami nehéz helyzetet okozhat a térségünkben lévő gazdaságok számára – hívta fel a figyelmet a volt külügyminiszter. Az utóbbi fejlemények életbe lépése pont a transzatlanti kapcsolatok gyengülését hozná.

A volt külügyminiszter szerint a mostani nemzetközi rendben új szabályokat kell alkotni, amik megfelelnek a mostani világ valós erőviszonyainak. Csak így lehet szabályozott világrendszerben élni. Azonban a transzatlanti világon belül a legfontosabb kérdés, hogy még valóban azonos értékek mellett élünk? Valóban azonos még a Bibliánk, ami alapján a korábbi évtizedeket felépítettük? – tette fel a kérdést Martonyi János.

Martonyi János: Vajon közös még a Bibliánk?Forrás: MTI/Soós Lajos

Magyarország stabil pont

Az átfogó megközelítések kultúrája segítségével tud a NATO hatékonyan fellépni a legfőbb kihívásokkal szemben – mondta Steven M. Shepro, a NATO katonai bizottságának elnökhelyettese. A jelenlegi globális rendszerben az állami és nem állami szereplők revizionista célokkal rendelkeznek, és ezt meglehetősen agresszíven hajtják végre – tette hozzá. Példaként hozta fel Oroszországot és az Iszlám Államot.

Az erős szövetségi rendszerű védelmek elrettentetik a támadókat, és az erős elkötelezettség pedig erősíti a NATO kohézióját – mondta a katonai szakértő. A nem állami szereplők elrettentésének a legjobb módszere nem más, mint  intézmények és államok létrehozása az ő működési területükön – mondta Shepro. Úgy látja, Magyarország fontos stabilizáló szerepet tölt be a NATO-n belül a térségünkben, és az elrettentetés szempontjából is kulcsszerepe van országunknak.

Magyarország stabil erőssége a NATO-nakForrás: Origo

Morális és értékbeli problémák

A transzatlanti kapcsolatok egyik fő problémája, hogy míg az Egyesült Államok egy ország, addig az EU nem – mondta Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet munkatársa. Azonban úgy véli, hogy az unió egyre inkább kezd egységesülni, és a széttagoltság egyre kevésbé jellemző. Felhívta a figyelmet, hogy egyfajta morális inkoherencia figyelhető meg az Oroszországgal való viszonyban, mivel bár az EU komoly szankciókat szavazott meg Moszkva ellen, de ennek ellenére komoly gazdasági szerződések vannak életben.

A szakember szerint a NATO egyik fő problémája, hogy több tagállam nem olyan katonai eszközt vásárolt, amik teljesen kompatibilisek lennének. A másik probléma, hogy a szövetségen belül nincsen egység abban, hogy mik a legfőbb értékek. Erre példaként hozta fel, hogy Szlovákiában egy új védelmi stratégiát alkotott volna meg a kormány, amiben a judeo-keresztény értékekre való hivatkozás is szerepelt, azonban ezekben nem volt egyetértés sem a kormányban, sem a parlamentben, így nem azt leszavazták. Ha nincsenek elfogadott közös értékek, akkor hatékony szövetség sem lesz.

"A NATO-n belül nincsen egység abban, hogy mik a legfőbb értékek."Forrás: MTI/EPA/Valda Kalnina

Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője szerint a NATO születése idején egy morális és fizikai védelmet épített fel a szovjet fenyegetéssel szemben, ráadásul jelen voltak a kereszténydemokrata értékek is, mivel ezen pártok uralták a politikai életet Nyugaton. Mindez jelentősen megváltozott az 1990-es évektől, és a korábbi értékek megkérdőjeleződtek – tette hozzá. Már korábban sokan figyelmeztettek arra, hogy az európai védelmet nem lehet leválasztani a transzatlanti kapcsolatokról, mivel ez súlyos helyzethez vezethet – mondta a szakember. A mostani korszak kihívásaira nem lehet tankokkal válaszolni, hanem sokkal puhább eszközökre van szükség. Egy kibertámadásra nem lehet háborús játékokkal válaszolni.

Nehéz jósolni

Édesapám az 1980-as években még remélte, hogy aktív éveiben megéri a szovjet birodalom bukását, de arra is számított, hogy Gorbacsov és a reformok megbuknak – mondta Antall Péter, az Antall József Tudásközpont vezetője. 1989-90-ben eljött a szabadság ideje, de Magyarország csak 1991-ben nyerte vissza a függetlenségét, mivel addig itt állomásoztak a szovjet csapatok, így az akkori kormánynak több kompromisszumot kellett kötnie, nehogy a magyar demokrácia veszélybe kerüljön – tette hozzá. Nehéz jósolni a politikában, olyan mértékben átrajzolódik a világ, hogy azt nagyon nehéz követni, és nagyon nehéz alkalmazkodni és megérteni. A tudásközpont célja, hogy ezt a gyorsan változó világot bemutassuk – mondta Antall Péter.



Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20181204-antall-jozsef-tudaskozpont-biztonsagpolitikai-konferencia.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn