Huszonötmilliárd dollárral felforgatják a világ futballját

Az új ötleteket egy hete a FIFA elnöke, Gianni Infantino jelentette be. A szervezet szerint az eddigi megbeszélések ígéretesek, és a tervezett új sorozatok mögött komoly befektetők állnak, amely biztonságos pénzügyi hátteret teremt, és a versenyekbe beszálló országoknak is megéri, mert az eredményes nemzetek és játékosok között sok pénzt osztanak szét.

 

Infantino nem nevezte meg a leendő szponzorokat, de a Financial Times szerint a japán Softbank nevű konzorcium és szaúdi befektetők állnak támogatás mögött. A cég 2017-ben 85 milliárd dolláros bevételt produkált, így a 12 évre szánt 25 milliárd nem is számít nekik olyan soknak. Természetesen a támogatást feltételekhez kötötték, így született meg a klub-vb bővítésével kapcsolatos ötlet, illetve a több mint kétszáz nemzetet felvonultató liga és annak gyakorlatilag a döntője, a mini-vb.

A játékosok és a klubok részéről azonban nem egyértelmű a támogatás, korábban a BBC-n jelent meg egy hosszabb elemzés, amely arra emlékeztet, hogy az európai elit klubok elsősorban kevesebb meccset, az egyes kontinenstornák jobb összehangolását, kötelező pihenőidőt kértek a FIFA-tól. Az új sorozatok ezek ellen dolgoznak. 

Mit hozhat a 48 csapatos vb?

Infantino korábbi ötlete volt a vb-n részt vevő csapatok létszámának emelése is, és a labdarúgás globális fejlődése miatt továbbra is téma a 48 csapatos világbajnokság. Egy megvalósíthatósági tanulmány szerint már a 2022-es katari vb-n be lehetne-e vezetni az emelt létszámot, de Katarral már eddig is voltak problémák, nem valószínű, hogy a plusz 16 csapat logisztikai feladatait el tudná látni. Valószínűbb, hogy a 2026-os vb-n lesz először 48 válogatott. A nyolc év múlva esedékes vb rendezésére eddig Marokkó, illetve közösen Kanada, az USA, Mexikó pályázott.

Az új lebonyolítás szerint a 48 csapatot 16 háromfős csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő jut tovább az egyenes kieséses szakaszba. A bővítéssel Európa plusz három helyet kapna. A legjobban Dél-Amerika jár, hiszen az eddig négy vagy öt helyett hat ország biztosan ott lehet, tíz résztvevőből. Ázsia nyolc, Afrika kilenc, a CONCACAF-zóna hat, Óceánia egy, Európa pedig tizenhat helyet kap. A selejtezőkben lesz egy playoffkör, ahonnan majd ketten jutnak tovább.

De milyen új versenyeket rendezne a FIFA?

Elsősorban a klub-világbajnokságot akarja megreformálni, és az európai Nemzetek Ligája mintájára egy hasonló világtornát szervezne. A klub-vb-n az eddigi hét csapat helyett már 24 szerepelne, és négyévente rendeznék meg. A résztvevőket nyolc háromfős csoportba osztanák, és a csoportok első két helyezettje jutna tovább az egyenes kieséses szakaszba. A döntőbe jutottak így öt meccset játszanának a tornán, amelyet decemberben rendeznek, vélhetően Ázsiában.

A tervek szerint Európát 12 csapat képviselné, amely magában foglalná az adott időszak négy Bajnokok Ligája- és Európa Liga-győztesét. Arról egyelőre nem döntöttek, hogy mi van akkor, ha kétszer vagy többször is ugyanaz a csapat nyert. A további helyeket a négy év alatt elért európai kupaeredmények, azaz az UEFA-koefficiens alapján határoznák meg. Dél-Amerikát öt (négy Libertadores-kupa-győztessel), Afrikát, Ázsiát, a CONCACAF-zónát két-két, míg Óceániát egy csapat képviselné. Ezen utóbbi résztvevőkről majd a kontinensek szövetségei döntenek.

A költségvetési tervek szerint az első ilyen torna 2021 decemberében lenne, majd onnan minden negyedik évben. Minden egyes tornára minimum 3 milliárd dollárt szán a FIFA. 

Jön a globális Nemzetek Ligája

A globális Nemzetek Ligája nagyon hasonlít a már elfogadott és idén elinduló UEFA Nemzetek Ligájához. Tervek már vannak, de a konkrét versenyprogram még nem készült el a 223 indulóra. Ehhez a nemzetközi szövetségnek egyeztetni, sőt egyezségre kell jutnia a kontinentális szövetségekkel. A FIFA-vezetők az UEFA-val példálóznak: ha az európai sorozat valóban megszünteti az értelmetlen barátságos meccseket, akkor miért ne működhetne ugyanígy szerte a nagyvilágban, hogy a résztvevők közel azonos erősségű csapatok ellen játszhatnának?

Az alapelképzelés szerint hét osztályba osztanák a válogatott csapatokat, és minden osztályban nyolc-nyolc csoportot alakítanának ki. Ennek megfelelően az első osztályba kerülne három európai csoport (háromszor négy csapattal), két dél-amerikai csoport (2-szer három csapattal), egy-egy afrikai, ázsiai és CONCACAF-zónabeli csoport, ezek mindegyikében négy-négy csapat szerepel.

A sorozat 2021-ben kezdődne, és a csapatok a csoportjukon belül oda-visszavágós körmérkőzést rendeznének, azaz a négyes csoportokban mindenki hat, a hármasban négy meccset játszana. Az első osztály nyolc csoportjának győztese jutna a mini-vb-re, azaz a final 8-ba, ahol már egyenes kieséses rendszerben zajlana a döntőig a sorozat.

Az biztos, hogy a lenti ábra alapján beosztott hat divízióban is hasonlóan mennének a csoportmeccsek, de arról eddig csak találgatások jelentek meg, hogy a kiesés és a feljutás rendszere hogyan zajlana. Ha valóban így történne a beosztás, akkor az lenne logikus, hogy európai feljutó vagy kieső európai csoportba kerüljön. A beosztást az aktuális FIFA-világranglista alapján készítenék el. Mivel Magyarország jelenleg a 30. a kontinensen, így  a 3. osztályban indulhatna.

A finanszírozás

Az új sorozatból minden ország profitálhat, a hét osztályban már az indulást is megfizetik: az első osztályban 15 millió dollár, a hetedikben 500 ezer jár a részvételért, a magyar csoportban ez 3 millió dollár válogatottanként. Ezenkívül még az egyes osztályok győzteseit is külön jutalmazzák. Ez pedig azt feltételezi, hogy a csoportkörök után ugyanolyan egyenes kieséses szakasz lesz minden osztályban, mint a topligában. Itt a győztes 10, a második 5 millió dollárt kap, a hetedik divízióban 500 és 250 ezer jut ennek a két csapatnak majd. A tervek szerint a globális Nemzetek Ligája 2020-ban indulna, és 2021 júliusban lenne a döntő, és összesen egymilliárd dollárt osztanak majd szét.

Erre a két tornára egy új céget alapítana a FIFA a befektetőkkel, amelyben a nemzetközi szövetség 51 százalékos részesedést kapna. Mivel a befektetők nagyon komolyan gondolják és szilárdan ragaszkodnak az elképzeléseikhez, szinte biztos, hogy létrejön majd ez a két új sorozat. A 12 év alatt a Nemzetek Ligájára 13, a klub-világbajnokságra 12 milliárd dollárt szánnak. Az ígéretek szerint emellett 1 milliárd dollár értékben fejlesztik a FIFA digitális platformját, így a szurkolók mindenről a legrészletesebben tájékozódhatnak majd.

Hiába fest úgy, hogy ezen a vállalkozáson mindenki csak nyerhet, sokakban ellenérzést keltett az ötlet. Andrea Agnelli, az Európai Klubszövetség (ECA) elnöke azt mondta, nagyon rövid az idő a rajtig, szerintük csak 2024 után lenne értelme ezzel a tervvel érdemben foglalkozni. Az is nagy kérdés, hogy mi lesz vb-selejtezők sorsa, illetve a többi kontinensbajnokságot hogyan befolyásolná a Nemzetek Ligája. A játékosokra is sokkal több feladat hárul, sokkal több meccset kell játszaniuk. Egy biztos, a tárgyalások még folynak, a FIFA szerint jó irányba haladnak.

 


Forrás: https://index.hu/sport/futball/2018/05/10/fifa_nemzetek_ligaja_klub-vilagbajnoksag_befektetok/

Sportgéza

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn