Magyar világrekord: 60 futballkapitány – a németeknek 10 volt eddig

edzok

Összegyűjtöttük, hány szövetségi kapitánya volt pár fontosabb futballnemzetnek 1920 óta. Németország, Argentína, Uruguay, Brazília és Anglia világbajnok, Magyarország kétszeres vb-döntős, és nélkülözhetetlen viszonyítási pont, míg az Európa-bajnok Dánia és a 2002-ben vb-bronzérmes Törökország a szélsőségeket képviseli.

Fölösleges hosszú távra tervezni nálunk

A németeknek mindössze 10 szövetségi kapitányuk volt 1920 óta. Az első Otto Nerz, akinek egy vb-bronz jött össze 10 éves edzősködése alatt. Majd olyan edzők jöttek, mint 

  • Sepp Herberger (vb-arany 1954-ben)
  • Helmut Schön (Eb és vb-győzelem 1972-ben és 1974-ben)
  • Franz Beckenbauer (vb-arany 1990-ben)
  • vagy Joachim Löw (vb győzelem 2014-ben).

A 10 edzőből egyébként hat nyert vb-t (összesen négyet) vagy Eb-t (3), illetve Löwnek mindössze három meccs kell, hogy megdöntse Herberger 167 mérkőzéses rekordját (108 győzelme már most is rekord).

Igaz, amikor a németek érezhetően kátyúba kerültek, akkor teljes reformot hajtottak végre a gyökerektől, átprogramozták a nevelést, nem a gyors tüneti kezelésben látták a megoldást. 

A mostani vb-n a 16 között tizenegyesekkel elvérző Dánia is legendásan türelmes a szakvezetőkkel, bár nekik csak egy Eb-siker jött össze. A válogatottjuknak ugyanakkor az 1950-es évekig nem nagyon volt hivatalos edzője, Morten Olsen viszont 15 évig (2000-2015) irányította a csapatot.

Anglia sem vitte túlzásba a váltogatást, és már kevésbé ragaszkodnak külföldihez (Eriksson, Capello), miután velük sem mentek semmire. Southgate-tel viszont akár még érmesek is lehetnek. Hollandia azonban már kétszer annyi főedzőt fogyasztott el, mint Anglia, hiába voltak hagyományosan jobbak a 70-es évektől az angoloknál.

A törökök legendásan rosszul tudnak edzőt választani, azzal a futballal sincs minden rendben, de még így is elmaradnak a magyaroktól.

A magyar csapat élén ugyanis csak Baróti Lajosnak van 100 feletti mérkőzése a válogatott élén, de neki is csak két turnusban jött ez össze. Viszont 27 olyan edző ült már a magyar padon, akinek nem jött össze a 10 meccs sem. A legutóbb épp Geroges Leekens volt ilyen, de Dárdai Pálnak is csak hét mérkőzés jutott, Puskás Ferencnek pedig négy.

A magyar futball halála az elmúlt 18 év

Az olasz Marco Rossi már a 14. edző az ezredforduló óta a magyar válogatott kispadján. Ez néggyel több, mint ami a német padon ült az elmúlt szűk 100 évben, és csak öttel kevesebb, mint az angol válogatott évszázados termése.

  • 1998-2001: Bicskei Bertalan –15 győzelem, 19 döntetlen, 11 vereség
  • 2001-2003: Gellei Imre – 8, 3, 12
  • 2004-2006: Lothar Matthäus – 11, 3, 14
  • 2006: Bozsik Péter – 3, 0, 4
  • 2006-2008: Várhidi Péter – 7, 1, 8
  • 2008-2010: Erwin Koeman – 7, 4, 9
  • 2010-13: Egervári Sándor – 16, 8, 8
  • 2013: Csábi József – 1, 0, 0
  • 2013-2014: Pintér Attila – 2, 2, 1
  • 2014-15: Dárdai Pál – 4, 2, 1
  • 2015-2017: Bernd Storck – 8, 7, 10
  • 2014: Szélesi Zoltán – 0, 0, 1
  • 2017-2018: Georges Leekens – 0, 1, 3
  • 2018: Marco Rossi – 0, 0, 0

Az elmúlt 18 évben Egervári Sándornak van a legtöbb mérkőzése 32-vel, illetve két egymeccses edzője – Szélesi Zoltán és Csábi József – is volt a válogatottnak. 

Mekkora első hely

Magyarországon 51 edző összesen 60 alkalommal ülhetett a válogatott kispadján. Íme a duplázók listája.

  • Kiss Gyula
  • Máriássy Lajos
  • Baróti Lajos
  • Illovszky Rudolf
  • Mezey György
  • Verebes József
  • Bicskei Bertalan

Mészöly Kálmán pedig összesen háromszor volt magyar szövetségi kapitány. A most vb-negyeddöntős svédeknél 2000 óta négy kapitány volt, a csoportkörből továbbjutó dánoknak pedig csak kettő.

Hozzánk hasonló lelkesedéssel csak a törökök szeretnek variálni (török kapitány volt Mészöly Kálmán is), a 43 edzőjük összesen 59-szer ült a padon: Sandro Puppo ötször, Cihat Arman és Fatih Terim négyszer is vezethette a török csapatot. Ha időarányosan nézzük, akkor a törökök nagyobb kapitányfogyasztók is, mint mi, hiszen náluk jó két évtizeddel később nevezték ki az első szövetségi kapitányt.

A braziloknak egyébként nagyon bejött az, ha egy-egy edzőt másodszorra is kineveztek:

  • Aymoré Moreira 1953-ban volt a brazil csapat mestere, 1961-ben nevezték ki újra, vb-t nyert egy évvel később.
  • Vicente Feola 1955-ben lett először kinevezve, majd 1958-ben megint, meg is nyerte az 1958-as világbajnokságot (őt váltotta később Moreira).
  • Carlos Alberto Parreira 1983-ban volt egy évig a csapat edzője, 1991-ben tért vissza, három évvel később vb-t nyert.

(Borítókép: Egervári Sándor, Pintér Attila, Dárdai Pál)



Forrás: https://index.hu/sport/futball/2018/vb/2018/07/05/szovetsegi_kapitany_edzo_valogatott_magyarorszag_nemetorszag_argentina_brazilia/

Sportgéza

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn