Hatvan éve kutatják a kozmosz legnagyobb titkait

Hatvan éve, 1958. október 1-jén kezdte meg működését Washingtonban az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA, a világ legnagyobb űrkutatási szerve.

Az Egyesült Államok már az első világháború idején nagy hangsúlyt helyezett a repülésügy fejlesztésére. A kutatások összehangolására jött létre 1915-ben a Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület (NACA), amely 1946-tól már rakétahajtóműves transzszonikus (hanghatár körüli) repülőgépekkel kísérletezett. Az ugrásszerű technikai fejlődés nyomán az 1957 júliusától 1958 decemberéig tartó nemzetközi geofizikai évre készülve nyilvánosan felvetették egy tudományos célú mesterséges hold Föld körüli pályára állítását, ennek megvalósítására indult a Vanguard-program. A technológiai fölényében bízó Egyesült Államokat ezek után sokkolta, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunió állította pályára a világ első űreszközét, a Szputnyik-1-et.

Az ekkor kezdődött űrversenyben hirtelen lemaradni látszó Amerikának önbizalma és vezető szerepe visszaszerzése érdekében gyorsan kellett cselekednie. Dwight D. Eisenhower elnök az addig szétszórtan, a hadsereg különböző részlegeinél és ügynökségeknél zajló kutatások és az anyagi források központosítása érdekében 1958. július 29-én aláírta a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatal (National Aeronautics and Space Administration, NASA) létrehozásáról szóló törvényt. A NACA utódjaként megalakult kormányzati szerv a törvény aláírása után két hónappal, október 1-jén kezdte meg működését.

Az évforduló alkalmából készített ünnepi logóForrás: NASA

Ember a Holdon

Az első amerikai műhold, az Explorer-1 1958. januári sikeres pályára állítása után az elsőség megszerzésével kecsegtető területekre összpontosítottak, az ember világűrbe juttatását és a Hold meghódítását tűzték ki célul. A Mercury-program (1958-1963) keretében 1961-ben - igaz, már Gagarin útja után - Alan Shepard végrehajtotta az első űrugrást, 1962-ben John Glenn első amerikaiként körberepülte a Földet. A Gemini-programmal (1961-1966) megindultak a Földtől a Holdig vezető úton, a John F. Kennedy elnök által célként kitűzött Holdra szállást pedig az Apollo-program (1961-1972) keretében valósították meg. 1969. július 21-én Neil Armstrong első emberként lépett égi kísérőnk felszínére, a program lezárása óta azonban nem járt ember a Holdon.

1969. július 21-i felvétel Edwin E. Aldrin Jr-ról, azaz Buzz Aldrinról, a Hold felszínénForrás: AFP/Nasa

Űrsiklók hada

A Skylab-programban (1965-1979) saját űrállomást állítottak pályára, a hidegháborús űrverseny jelképes lezárásaként 1975-ben az Apollo-Szojuz Kísérleti Projekt keretében végrehajtották az első közös amerikai-szovjet űrrepülést. Az űrhajózás történetében új fejezetet nyitott az újrahasználható űrsiklók kifejlesztésével megvalósított űrrepülőgép-program (1972-2011). A hat űrsiklóból álló flottából öt járt a világűrben (az első csak légköri tesztelésekre szolgált), fedélzetükön összesen 300 asztronauta utazott. A négy évtizedes program során két űrsikló (1986-ban a Challenger, 2003-ban a Columbia) megsemmisült, az űrrepülés történetének két legnagyobb katasztrófájában 14 asztronauta áldozta életét. Orosz-amerikai együttműködéssel 1993 óta zajlik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építése és működtetése, az ISS fedélzetén már az 56. állandó legénység dolgozik.

Forrás: NASA

Újra az emberes küldetések kerülnek előtérbe

A jövőt illetően a NASA feladatai közé tartozik a 2019 végén Hold körüli próbarepülést tevő új Orion űrhajó (többcélú személyszállító eszköz, MPCV) és az új generációs hordozórakéta-rendszer (Space Launch System, SLS) kifejlesztése, a magánvállalkozások által működtetett kereskedelmi űrflotta (Commercial Crew Program) megteremtése, valamint az ember nélküli, robotos űrküldetések felügyelete. Donald Trump elnök tavaly decemberben (az utolsó Hold-misszió 45. évfordulóján) politikai irányelvet írt alá, amely utasítja a NASA-t, hogy összpontosítson újra az emberes űrküldetésekre, a cél elérése érdekében együttműködve magáncégekkel és más államokkal is.

A legmesszebb jutott űreszközt is ők fejlesztették

A NASA tudományos célból indított űrszondái Naprendszerünk minden bolygóját felkeresték már, több mint ezer küldetéssel járultak hozzá a Föld, a Naprendszer és a világegyetem titkainak megfejtéséhez, forradalmasították a Naprendszerről alkotott tudományos elképzelésünket. Legmesszebb jutott űrszondája, az 1977-ben indított Voyager-1 2012-ben elhagyta a Naprendszert, és belépett a csillagközi térbe, ahová egy gravírozott lemezen magával vitte az emberiség "névjegyét".

A Voyager-1 űrszonda illusztrációjaForrás: NASA\JPL-CALTECH

A négy laboratóriummal és nyolcvan alkalmazottal induló NASA fokozatosan olvasztotta magába azokat a nagy intézményeket, amelyek a ma működtetett tíz nagy űrközpontból álló hálózat alapjául szolgálnak. Jelenleg több mint 17 ezer embert foglalkoztat, idei költségvetése 20,7 milliárd dollár. Számos objektuma és intézménye vált világhírűvé, köztük a floridai Cape Canaveralben levő Kennedy Űrközpont, a houstoni Lyndon B. Johnson Űrközpont, a marylandi Goddard Űrközpont, a kaliforniai Edwards légitámaszpont, vagy éppen a pasadenai sugárhajtás-laboratórium, amelynek egyik alapítója és első igazgatója Kármán Tódor volt.

Az űrkutatási hivatal a populáris kultúrában is népszerű helyet vívott ki magának, számos film és könyv dolgozta fel az intézmény történetének egy-egy fejezetét. Hatvanadik "születésnapja" tiszteletére a Discovery Channel forgatott dokumentumfilmet Above and Beyond: NASA's Journey to Tomorrow címmel, a Rory Kennedy (a NASA életében kulcsszerepet játszó John F. Kennedy unokahúga) által rendezett filmet Magyarországon október 14-én mutatják be.

 Forrás: MTVA Sajtóadatbank



Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20181001-nasa-hatvan-eve-kutatjak-a-kozmosz-legnagyobb-titkait.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn