Felértékelődött a geopolitika szerepe: előtört a kibertér és az információ

Az elmúlt néhány évben ismét előtérbe került a geopolitika fogalma, de sok a félreértés körülötte. Ezt az űrt hivatott betölteni Szilágyi István professzor könyve, A geopolitika elmélete, amely a Pallas Athéné Könyvek sorozatban jelent meg. A geopolitika történetét és elméletét bemutató műről kérdeztük a szerzőt.

Mi az újdonság a hagyományos geopolitikai könyvekhez képest A Geopolitika elmélete című könyvben?

A könyv átfogó képet ad a geopolitikai gondolkodásról, kialakulásától napjainkig, beleértve az ötdimenziós tér gondolatát is. A geopolitikával foglalkozó szakirodalom általában csak a szárazföldi, a tengeri és a légi hatalom kérdéseit elemzi. Könyvemben viszont az űrtérről és a kibertérről is szó esik, mint a geopolitikai viszonyrendszer fontos területeiről. A könyv utolsó fejezetében pedig vizsgáltam a nemzetközi viszonyok rendszerében érvényesülő politika, hatalom, uralom, a hosszú távú gazdasági ciklusok, a politikai modellek, a természeti-földrajzi  és társadalmi tényezők, valamint a geopolitikai kódok összefüggéseit is.

Szilágyi István professzor, A geopolitika elmélete könyv szerzőjeFotó: Szabó Gábor - Origo

 

Az említett öt elem közül melyik a legfontosabb?

Egyértelműen a kibertér, az informatika világa. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gondolkodásunknak és megközelítéseinknek alapvetően meg kell változnia, túl kell lépnie a hagyományos politikai megoldásokon. A modern geopolitikai elemzéseknek fontos részét képezi annak vizsgálata, hogy kik, mely hatalmak, mely országok uralják a kiberteret, illetve hogyan érik el azt, hogy az ellenfél ne férjen hozzá ahhoz. Vagyis elsőrendű feladat az információs hatalom kiépítése, illetve megszerzése. Azért fontos ez, mert az az állam, amely a kibertér birtokában van és uralja az információs szférát, döntő befolyáshoz jut a kulturális és politikai minták világméretű meghatározásában.

Három "fejedelemről" ír könyvében. Melyek ezek?

A huszonegyedik században az elektronika betör a politikum és a közélet világába. Átírja, újraírja és átértelmezi eddigi fogalmi apparátusunkat és gondolkodásunkat. Az első fejedelemről Machiavelli, azonos című művében olvashatunk. Az 1513-ban keletkezett mű fejedelme valódi személy, hús-vér ember, élő személyiség volt. Machiavelli arról írt, hogyan, miként kell vezetnie a fejedelemnek egy államot, hogyan kell a barátokkal, ellenségekkel foglalkozni. A második Antonio Gramsci 1937-ben keletkezett Új fejedelem című műve, amelyben már egy szervezet válik fejedelemmé. Ez már a tömegpártok világa, ahol egy bonyolult szervezet irányítja a politikát és benne az emberek sorsát. A harmadik a huszonegyedik század, az elektronikus fejedelem korszaka, amikor az információ, az informatika válik fejedelemmé, a világ vezető tényezőjévé. Vagyis minden információ megszerezhető és elmenthető digitálisan. Okmányok, irodalmi művek, filmek, egy szóval valóban szinte minden. Amikor például ma Magyarországon bekapcsolja valaki a tévét, és filmet keres, akkor az esetek jó részében amerikai filmre bukkan.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Első pillantásra ezzel semmi gond, ha azonban belegondolunk, a film világának uralásáról van szó, ami egyben az amerikai életforma reklámozását, elterjesztését is szolgálja. Vagyis akinek a kezében van ez a hatalom, az hatni képes az egész világra.

Könyvében arról is ír, hogy geopolitikai szempontból átmeneti világban élünk. Mit kell ezen érteni?

Az 1980-as évektől kezdődően, egészen mostanáig átmeneti korszakban vagyunk. A régi rendszer már nem létezik, de még az új sem alakult ki. A változások szele az Egyesült Államokat is elérte. Ennek egyik megnyilvánulási formáját Donald Trump választási győzelme jelentette. Trump a hivatalos politikán kívülről érkezett. Győzelméhez az is hozzájárulhatott, hogy a hagyományos politikusi elittel szemben elégedetlenek voltak az amerikai választók. Trump a kívülről érkező szemléletét igyekezett az ország szolgálatába állítani, még akár a szövetségesekkel szemben is, amint azt a napjainkban zajló kereskedelmi háború esete bizonyítja. Az Egyesült Államok nemcsak a világuralmát közvetlenül veszélyeztető Kínával szemben lépett fel, de első áldozatai – a dízelbotrány kapcsán – a Volkswagen-autók voltak. Az USA kormányzata a kiotói klímaegyezményt sem írta alá, arra hivatkozva, hogy az munkanélküliséget okozna az országban, mert sok gyárat be kellene zárni. Vagyis az elnök befelé fordulással igyekszik ebben az új helyzetben megtalálni az utat Amerika számára.

A kereskedelmi háború időzítése fontos, mert még időben lépett az Egyesült Államok, amikor nála van a vezető hatalom.

Lehet hogy sokan ezt hiszik, de már régóta nincs így, hiszen már a Szovjetunió 1991-es megszűnésekor magányos szuperhatalomként sem tudott mindent megtenni az USA, és még inkább igaz ez napjainkban. A jelenlegi helyzetet elemezve az amerikai döntéshozók arra a következtetésre juthattak, hogy most még esélyük van arra, hogy erőt mutatva kedvezőbb hatalmi pozíciókat kényszerítsenek ki az Egyesült Államok számára. Rövid  távon különösen azért fontos az amerikai érdekek határozott érvényesítése Trump elnök számára, mert az ősz folyamán képviselőválasztásra kerül sor az országban, és ennek kimenetele nagyban befolyásolja az elnök mozgásterét  és a belpolitikai erőviszonyok alakulását.

A geopolitika elmélete című könyv bemutatója a Bölcs VárbanFotó: Szabó Gábor - Origo

 

A bizonytalanság korának egyik jellemzője a brexit is?

Nem ismerni ugyan egészen pontosan a britek döntésének mozgatórugóját, de az tény, hogy vita folyt és folyik az Európai Unió jövőjéről, jövőbeni berendezkedéséről. A kérdés az, hogy a szervezet a tagállamok szuverenitását korlátozó föderalista, avagy a nemzetek Európáját megtestesítő funkcionalista irányba fejlődjön tovább. Az egykori brit birodalom utódjaként Anglia az utóbbi mellett érvelt, majd a brexittel szeretett volna ennek nyomatékot adni.

De a mostani globális világban már egyértelmű, hogy Nagy-Britannia nem tud az EU nélkül élni. Vagyis most szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nem biztos, hogy jó ötlet volt a brexit. A döntés másik oka – a kilépés mellett érvelő erőteljes belpolitikai jellegű kampányon túl - az lehetett, hogy az angol fejekben még mindig ott él a Brit Birodalom, amelyet önálló külön univerzumként fognak fel. A  veszteség azonban nemcsak az Egyesült Királyságot éri a kilépéssel, hanem az Uniót is, hiszen elveszhet a szabad utazás lehetősége, és sok más kedvezmény is. Vagyis mindent újra kell strukturálni a kapcsolatokban.

Előadásában említette, hogy hatalmas lehetőség előtt állnak a közép-kelet-európai országok. Pontosan mit ért ezen?

Kézenfekvőek a gazdasági előnyök. Megnyílnak a kínai piacok a magyar export előtt, és mint a V4 országok egyik szervezőközpontjának szerepét betöltő országnak, megnő hazánk politikai befolyása. A gazdasági és politikai erő növekedése talán az információs hatalom erősödését is elősegíti. Nekünk régióban kell gondolkodni, s ezen az úton haladva talán a térség belső ellentmondásainak megoldása is lehetővé válik. De a régió felértékelődését mutatja a 16+1 kezdeményezés is, amely Kína és a közép-kelet-európai államok közötti együttműködést hivatott elősegíteni.



Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20181002-interju-szilagyi-istvannal-a-geopolitika-valtozo-szereperol.html

Origo

A Petrényi Család Honlapja

Ha tetszett, oszd meg ezt a cikket!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn